Területe 22,52 km2, állandó lakosainak száma közel 6200 fő, a munkanélküliségi ráta igen kedvező, 2,85% (2004. június). A város ma még egymástól földrajzilag elkülönülő két településrészből áll, Dunanagyvarsányból és Dunakisvarsányból.

Dunanagyvarsány a történelmi településrész, Dunakisvarsány a Budapest-Kelebia vasútvonal megépítése után, a vasút mellé települve alakult ki. A település két falurészének lakói etnikai szempontból még harminc évvel ezelőtt is jól megkülönböztethetőek voltak. Nagyvarsányban zömében német, sváb származású népek éltek, akik évszázadokon keresztül megőrizték zárt közösségüket, a magukkal hozott szokásaikat, megtartották nyelvi és zenei hagyományaikat. Kisvarsány lakosságát nem lehet etnikumhoz sorolni.

Olyan ez a településrész, mint Magyarország kicsiben. A város turisztikai vonzereje leginkább nyáron érzékelhető, amit a fejlett helyi vendéglátás - pizzériák, cukrászdák, éttermek, strandok szolgáltatásai - és a gyakori helyi kulturális események koronáznak meg.

Dunavarsány fejlődése különösen az utolsó évtizedben gyorsult fel. A 90-es évek elejétől épült ki a közművek túlnyomó többsége (víz, gáz, telefon, szennyvízcsatorna-hálózat), amely beruházások zömét Dunavarsány koordinálta a kistérségben.

A település intézményhálózata a teljes alapellátást biztosítja lakóinak, de vannak emelt szintű ellátást biztosító intézmények és szervezetek is Dunavarsányban (pl. művészeti iskola, általános iskola speciális tagozata, idősek átmeneti otthona). Országos jelentőségű intézmény a Népstadion és Intézményei Dunavarsányi Edzőtábora, amely a Duna-parton jelentős sportcentrum. Dunavarsány természeti értékei következtében jelentős idegenforgalommal rendelkezik.

A festői Duna-parti üdülőhelyek és a mesterségesen kialakított bányatavak, a hétvégi turizmust is vízpart kellemes pihenési, szórakozási lehetőséget biztosít a településre látogatóknak.